Napok óta foglalkoztat a téma, sőt, már hosszabb ideje. Először is, találkoztam a témával életem során túl gyakran, azután podcast-okat hallgattam, olvasom a könyvet, találkoztam a szerzővel. Szóval, teljes körű a támadás. Megérint újra, és újra.

            Az egyén életét, hogyan őrli fel, arról már sokat írtam. A magam sorsán tapasztaltam meg, első vonalban, miként küld padlóra az elődök és a közeli hozzám tartozók titka és elhallgatása. Lettem egy túlzottan kitárulkozó és megsebzett felnőtt, de legalább nem örökítek át terhelt jövőt. Az ősök hibái és tévedései messzire nyúlnak. Más életeken is látom ezeket, rááll a szemem, hamar észreveszem a hozzám hasonlókat. Igazolom Moldován András szavait, az őszinteség egészséges. Több, mint egészség, mert melegágya beteg testnek és léleknek. Gúzsba köti az érintetteket, kik nem is tudják mi a bajuk, mitől nehéz az életük.

            Ehhez a gondolatsorhoz fűzöm a „sógor-koma-jóbarát” életmód következményeit is. Ez egy olyan beteges összefonódás, ami az anyagi boldoguláson kívül csak fekélyeket és örökletes traumákat hagy maga után. Igen, a vagyon, a pénz sokat számít! A pénz hiánya kegyetlen tud lenni. De, ha eszközökben nem válogatva épül fel az a mérhetetlen gazdagság, mert sosem elég az elég, akkor abból nem születnek boldog életek. Az egy szűk és zárt kapcsolatrendszer, amiben mindig hátba szúrják egymást a tagok, épp azok, akik a legjobb bizalomra építettek. Rabláncra kötnek a közös titkok, hazugságok és elhallgatások. Szabadulna az érintett, bízik abban, hogy kitörhet és végre boldog is lehet, de ettől csak még jobban belegabalyodik a hálóba.

            Ma meglepett újabb sebe a brutális őszinteség hiányának, amikor már önmagával sem tud az egyén egyezségre jutni. Mert, hogy annyira hülye, csak nem lehet, hogy ennyire kinyírja a személyes sorsát! Hát, csak kicsit lódítottam és ferdítettem, meg, ugye az a másik szeretett, sosem fordítja ellenem a fegyvert! De, igen! Nem elég, hogy ellened fordítja, de még beléd is szúr, és jól megfordítja a sebedben.

            A legfontosabb tehát, ha levonom a tanulságot, hogy azzal, akit a tükörben látok, mindig maradéktalanul igaz legyek. A kapcsolataim pedig legyenek nyíltak és őszinték. Igen is, lehet úgy élni, hogy ne titkokon, elhallgatáson járjam a magam útját!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

envelopephone-handsetcrossmenu linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram