Mindennek célja van, ami velünk történik, hiszek ebben. Egy nagyon eseményes nyár után, – bocs, lassan vége lehetne a hőségnek, – nem árt tanulságokat is levonni. Ezek már nem olyanok, amelyek megfordítják az életemet, de tapasztalatok és hasznosak.
Igyekeztem úgy szervezni magam körül a teendőket, legyen én időm is. Könnyed és laza kikapcsolódásaim a családi és baráti vircsaft közepén, olyasmivel töltöttem, amire kevesebb lehetőségem adódott mostanában, mint szerettem volna. Többet olvastam, mint az utóbbi években, kerestem a szellemi táplálékot. Nagyszerű művek kerültek a kezembe! Tudatalattim vezetett olyan könyvekhez, amelyekben a közös téma a hazugság. Pontosabban, elhallgatás, titkok, az őszinteség hiánya, és annak hatása az életre. Érdekes ez, mert az elmúlt évben magam is sokat rágódtam ezen.
A környezetemben találkoztam személyes csapásokkal, melyek leegyszerűsítve valami családi titokból nőttek tragédiává. Az olvasmányaim és a jelen közötti párhuzam: nem tanul az ember, újra, és újra elköveti a hibáit! Egyetlen talaj van, ami valóban megtart, az őszinteség. Az összes többi ingovány, amelyen sosem lehet az életünk biztonságban.
Talán kimerültség, vagy csak lelki fáradtság okán, kerültem a nagy élményeket. Helyette sok kicsiben találtam örömem és kikapcsolódásom. Jól tettem! Feltöltöttek a kis kirándulások, fürdőzések, a természet szépségei. Időnként elméláztam magamon, miért jött ez a visszafogottság, de tudom, hogy a megérzések fontosak, nem szabad figyelmen kívül hagyni. Tettem, amihez kedvem volt és leráztam azokat a rábeszéléseket, amelyek el akartak tántorítani.
Megértem a szabadságomra! Teszem, amihez kedvem van és semmi olyat meg nem, amihez nem fűlik a fogam. Ha önvizsgálatot tartok, az egyik legizgalmasabb, hogy önmagammal is jól elvagyok. Nem menekülök az otthonomban egyedül töltött napok elől, hanem élvezem. Örülök, hogy végre megbarátkoztunk! Írás előtt a nyári fényképeim nézegettem. Szeretem megörökíteni a pillanatokat, szórakoztat. Soha ennyi természeti képet nem csináltam, mint az idén! Nem hiszem, hogy az emberekkel lenne bajom, ez bizonyosan nem igaz. Inkább, érzékenyebb lettem a hétköznapi csodákra. Növények, állatok, tájak fotói minden programomat végig kíséri.
Készülünk az utószezonban nyaralni, de most nem lelkesít. Nem hiányzik semmi, most pontosan a helyemen vagyok. Érdekes és izgalmas érzés! A saját utamat járom.