Hol tartok a lépcsőmön? Azon a lelki fejlődés-lépcsőn, amelyen elindultam 7 évvel ezelőtt. Pontosabban, sokkal hamarabb, csak előtte nem dolgoztam ezen, tudatosan.


Hiszem, hogy a fizikai tartomány emeleteit megmásztam már rég. Nem vagyok áldozat, nem hiszem magam annak. A félelem sem része az életemnek. Nem vágyakozom birtokolni senkit és semmit. A düh sosem volt rám jellemző.


A szellemi tartományban elértem a szeretet szintjét. Ezen dolgoztam a legtovább. Az élet értelme, mozgatója, tápláléka csak a szeretet. Ez, amivel élni, boldogulni, fejlődni érdemes, és ez az egyetlen út, amely a boldogsághoz elvezet.


A spirituális tartomány lépcsői nálam mintha kicsit összekeveredtek volna. A feltétel nélküli szeretet sok negatív érzést megold, elmos, megjavít. Talán az elfogadással vannak még gondjaim. Néha azt gondolom, biztosan nem jól értelmezek helyzeteket. A kényszer, megjavítani mindent, az a nehéz. Jobbá kell tennem, addig nem nyugodhatok. Nehéz a külső szemlélőjének lenni mindennek. Nehéz hagyni, hogy a dolgok csak úgy megtörténjenek. Senkit sem menthetek meg önmagamon kívül, ezt nézni kívülről, nagyon nehéz.


Ezen az úton vannak társaim. Olyan útitársak, akik hasonlóan gondolkoznak a világról. A beszélgetéseink mindig segítenek. Van a belső munka, de kell néha kimondani egy másik embernek.


Állj szóba magaddal! Hallgasd meg azt a belső hangot, ami súg neked! Nem kell mindig azt tenni, de beszéld meg a lelkeddel. A jobbik éned szava fontos. Fontosabb, mint a kívülről jövő. Nem másoknak tetsző életet kell élned, hanem a sajátodat. Voltak életszakaszok, amikor úgy éreztem magam, mint egy mellékszereplő valakinek a drámájában. Éreztél már hasonlót?


Aki betegesen ragaszkodik, nem téged tart fontosnak, hanem azt a dolgot, amit elveszítene azzal, ha te kilépnél az életéből. Ha őszintén szeret téged, az nem helyesel mindent benned, hanem elfogad. Elfogad téged a teljes valódban, és nem akar beletuszkolni a saját valóságába.


Aki haragszik rád, mert más úton jársz a tömegtől, az a valóságban nem téged gyűlöl, hanem azt, hogy veled ellentétben ő neki nincs bátorsága a saját útját járni.


Te hol jársz? A saját utadon vagy? Valaki más útját taposod? Szóba állsz magaddal, vagy csak más szavára bólogatsz? Mersz önmagad lenni?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

envelopephone-handsetcrossmenu linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram