Megérint a mások boldogtalansága. No, nem veszem magamra a terhét, de visszaemlékezem arra a régi magamra, aki még nem tudta, mit is akar.

            Eleinte nem tudjuk, merre menjünk, hol a helyünk. Biztosan vannak olyanok, akik már a bölcsőben is, határozott céllal gőgicsélnek, legtöbben sokféle elképzeléssel növünk fel. Mi leszel, ha nagy leszel? Fontos, hogy a munkánk ne csak a pénzkeresésről szóljon, leljük benne az örömünket! Ha a választott szakma, foglalkozás nem passzol, merjünk lépni, változtatni. Akadnak, kik nem tesznek semmit és viselik az örömtelen munka terhét. Ne védekezz azzal, hogy a munka, csak munka, mert nem mindegy, hogyan érzed magad benne!

            A munka csak egy a sok közül! Párválasztás, életmód, megvalósulatlan álmok, sutba dobott tervek, annyi minden van, amit nem vállalnak fel sokan. Úgy tesznek, mintha minden rendben lenne. Önmagunk hitegetése pedig nagyon ártalmas, felőrli az embert. Látszat az egész! Ahogy szaporodnak az évek, úgy erőtlenedik a bátorság, vagy teljesen el is vész.

            A leggyakoribb ok, hogy mit szólnak mások. Igazából, semmit. Ezt nagyon túlgondoljuk. Általában élnek az emberek, és észre sem veszik a másik dolgait. Ezért megtagadni önmagunkat, vétek. Sokkal nehezebb a belső gátlás, ami a belénk neveltektől van. Illetlen úgy élni? Nem szabad megtenni? Belegyűri magát a boldogtalanságba, mint egy láthatatlan kényszerzubbonyba.

            Ahogyan szaporodnak az éveim, egyre gyakrabban hallom, hogy könnyű neked, meg téged támogatnak, és hasonlókat. Senkinek sem könnyű ez, vagy nehéz! Rajtunk múlik. Természetesen, nem olyasmikre célozgatok, ami mások kárára van, meg azt sem gondolom, hogy bűncselekményeket szabad elkövetni! De szabadon döntesz, tied a választás lehetősége, hogyan éled az életed, mit teszel meg, vagy miket nem.

            Minden célhoz vezet út! Indulj el rajta! Mindegy mikor, mindegy hogyan, csak vállald fel saját magad, ne mások életét éld! Ne magyarázd meg magadnak, miért nem, hanem cselekedj! Gyorsan telik az idő, és eljön az, amikor már nem pótolható. Nincs szomorúbb a kihagyott boldogságnál, az elszalasztott lehetőségnél, és a kihagyott életnél!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

envelopephone-handsetcrossmenu linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram