Van valamilyen fóbiád? Rettegsz kényszeresen valamitől, ami nem is valós veszély? Nekem inkább a szó tetszett meg, de igaz, nem kedvelem a bohócokat. Ritkán nevettetnek meg, inkább végtelen szomorúságot érzek miattuk. Nem tudom az okát, nem emlékszem semmi konkrét tapasztalásra, de bennem sajnálatot ébresztenek és nem vidámságot. Lehet, ez az én fóbiám.

Igazán, ami fóbiának nevezhető, az a béka. Kíváncsi lennék a tapintásukra, de semmi pénzért sem próbálnám ki. A gyerekeim nagy természetkedvelők, már kicsi korukban is kezükbe vettek tücsköt, bogarat, nem féltek semmitől. Hiába biztattak, hogy simogassam meg, nem tettem.
Emlékszem, egy alkalommal az erdőből egy siklót hoztak haza kicsi lányaim. Szép mintázatú, termetes példány volt. A testvérem halálra rémült, hogy most mi lesz. Hát, semmi, szépen visszakúszott, amikor elengedték.
Úgy tűnik, mi, emberek nagyon eltávolodtunk a természettől. Kevésbé ismerjük, mint régen. Kevesek a tapasztalataink és az élményeink. Pedig kellene, a részei vagyunk! Nekem most hiányzik, mert eddigi életemben a kerek erdő közepében éltem. Itt a tavasz, és hiányoznak a nagy erdei séták. A sarjadó természet illata, a madárcsicsergés, a jó, tiszta levegő. Hiányzik a természet végtelen nyugalma, a töltekezés, amiben részem volt a közelségétől.

Visszakanyarodva a bohócokhoz, a városi séta juttatta eszembe őket. A betonrengetegben sétálva mindenféle emberekkel találkozom. Szépen felöltözött, kicsinosított, néha – festett, emberekkel, akik szomorúak. Kevés a mosoly, a vidám csevegés. Bohóc-szomorúságot éreztem. Sok a külcsín, kevés a belbecs. Az a szépen felrajzolt mosolygós száj csak a bú miatt van, hogy elrejtse.
Gondolkoztam, mit is mondhatnék, valami gyógyítót, lelkesítőt. Semmi sem jutott eszembe. A magam lelkiállapotáról van elképzelésem, de a másokét nem tudom befolyásolni. Belülről jön kifelé, a szívben születik, át nem adható. Mondanám, hogy talán kevesebb cicoma kellene? De ez sem biztos!

Ami biztos, hogy tenni kell a boldogságért! Ne a fóbiákat kergessétek, ne a rosszat várjátok! Ne takargassátok a szomorúságotok, hanem keressétek meg magatokban a boldogságot!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

envelopephone-handsetcrossmenu linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram