Nem vagyok túl eredeti, olvastam valakitől, ötvenen túl mit gondol az életről. Gondoltam, teszek rá még egy lapáttal! Reménykedem, hogy lesz az ismerőseim között, aki a hetvenen túliak életigenlését is megörökíti!

Mert 60 felett a világ kitárul! A horizont közel, a látótér széles, és már nem kell objektív! Sőt, utáljuk az objektívet. Bocs, de fotózz távolabbról, hogy egészben látszódjak! A közeli részeim már nem olyan teljesek.
Szóval, már tényleg nem bírom a kötöttséget! Szabad vagyok, mint a madár, merek az lenni! Kipróbáltam! Kiugrottam a repülőből, hogy szállhassak. Ment. Ha ez neked tetszik, nagyon jó. De, ha nem, az sem zavar. Már tudom, hogy a véleményed csak neked számít. A szabadságomnál is jobban szeretem a te szabadságodat! Nem vonzanak a rabok és rabszolgák. Nem vagyok szabadságharcos!
Vannak dolgok, amiket már megtettem, megvan a bakancslistám. Ez utóbbi kicsit hektikus, de nem baj. Néha kihúzok belőle, és van, amiket meg hozzáírok. Szabadon. Nem kérek senkitől engedélyt, tehetem. Elmúltam 60. Már minden vagyok, pontosabban, semmi. Ember. Én. Na, nem vagyok dilis! Csak az összes megjelenésem már eggyé forrt velem. Nő, anya, partner, dolgozó, barát, mami, testvér, rokon, szomszéd.

Nem bírom a kötöttséget! Úgy öltözöm, ahogy nekem jó! Ha szorít, hát leveszem a melltartóm. Annak öltözöm, akinek akarok, és nem gyötörnek ezért agybajok. Elhagytak már mindenféle női bajok, maradtak azok, amiket akarok, és úgy, ahogyan éppen akkor akarom. Tudok nemet mondani, de tudok nagyon is akarni. Tehát, ahová nem akarok, nem megyek, még a kedvedért sem. Ha pedig tetszik, piros rakott szoknyában korzózok. A gardróbom elbírja már, ha sok sütit eszem, és koplalósan is találok olyat, amit felveszek.

Nem bírom a kötöttséget! Úgy teszek, ahogy nekem jó. Ha kedvem úgy akarja, fogkefével sikálom a csempét. Az enyém a fürdő és az idő is! Szerinted ez, hülyeség? Lehet, de én élvezem. Mint az is, hogy háromfogásos ebéd helyett nekem elég egy saláta, nem számít, a másik hogyan csinálja. Éhesen akkor sem fekszem le, ha hajnali egy van.

Hatvan felett is van élet. Ekkor már csupa nagybetűvel írott, szabad élet. Várd, örömmel, boldogság, amikor eléred!