téli álomban
csilingelő szánom van
álom valóban

hópehely létem
lebegő leheletnyi
álomvalóság

széllel szálldosó
csupasz lélek-testem
kavargó szellő

sziporkázó hó
hó-angyalt felkavaró
testetlen alvó

tejfehér mezőn
lélekingben a földön
mélyen szendergő

fenséges felhő
félelemben ejti ki
fagyott hó terhét

szétszórja havát
mennyei szép otthonát
halhatatlanná

jő, lát magasan
jön éjféli harangszó
lelkemben hangzó

vigyázni fog rám,
míg fel nem tör a hajnal
reggel ébreszt fel

ó, téli álom
aranynál értékesebb
ó, szent valóság