Sokáig nem ismertem ezt a fogalmat. Nem volt közöm lovakhoz, a környezetemben sem akadt senki, aki foglalkozott volna velük. Talán ezért maradt ki az életemből. Pedig magát az állatot régóta csodálom: a ló mozgását, ügetését, vágtáját nézni mindig élmény. Pár évig magam is lovagoltam – barátokkal közösen, kötöttség és költség nélkül, pusztán örömből.

A kifejezés mégis rögtön megfogott. Szabadidomítás. Micsoda képet hív elő! A módszer lényege, hogy az idomár nem uralkodik a lovon, nem töri meg. Nem kényszeríti arra, hogy kilépjen saját ritmusából. Külső irányítással, türelemmel, fokozatosan éri el, hogy az állat a maga öröméből, saját erejéből mutassa meg a legjobbat. Kényszer nélkül, eszközök nélkül. Az idomár nem ellenfél, hanem szövetséges.

Nem gyönyörű ez? Pedig „csak” egy állatról van szó. Mennyi emberség, mennyi tisztelet van ebben a módszerben – több, mint amit emberek egymással szemben tanúsítanak. Ez a kommunikáció nem a megfélemlítésről, nem a rövid pórázról, nem a leuralásról szól. Hanem az együttműködésről. Nem szemben, hanem mellette.

Én viszont rég elvesztettem a hitemet és a türelmemet az emberi „idomítás” világában. Belefáradtam az uszításba, a hazugságokba, a gyűlöletgyártásba. Békés természetem van, optimista vagyok – de a folyamatos militáris hangvétel, a rosszindulatú hergelés felőröl. Hiába próbálnék menekülni, a cinikus plakátok, a harsány szlogenek, az arrogáns képek utolérnek.

Milyen jó is lenne, ha a hatalom legalább annyi humánummal fordulna hozzánk, mint egy szabadidomár a lovához. Ha már emberszámba venni nem tud, legalább az állatnak kijáró figyelemmel és tisztelettel kezelne. Most legfeljebb akkor „nyúlnak le” a fogasról, amikor szavazni kell – utána marad a hergelés, a megtévesztés és a kifosztás.

Mi lenne, ha egyszer a saját hangomon szólna hozzám? Ha nem ellenséget, hanem partnert látna bennem? Ha tisztelné az életem apró részleteit? Lehet, hogy még meg is szeretném.
De amíg ostorral és kantárral közelít, addig ne csodálkozzon, ha a ló egyszer kirúgja a kerítést – és nélküle vágtat tovább.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

envelopephone-handsetcrossmenu linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram