Coco Chanel idézettel kezdem:
Ha szépülni szeretnél, a szíveddel és a lelkeddel kell kezdened, mert addig egyik kozmetikum sem fog hatni.
Farkas Etelka, író, blogger, anya, nagymama, dolgozó nő, NŐ, háziasszony, kedves, és ki tudja még, minek is nevezhetném magam. Mint itt, ti is mind. A női szerepek végtelen sokak, csak győzzünk mindegyikben megfelelni, tökéletesek, lenni. Persze, megpróbálunk azzá válni, igyekszünk, csak út közben el ne vesszen a lényeg, mi magunk. A tökéletesség egy ketrec, a tökéletlenség a szabadság egy formája.
Előadásom címében a kívül és belül az, amit boncolgatni fogok nektek. Coco Chanel idézetében a mondanivaló lényege, belül kell elkezdened a munkát, ha a külsődben is változni akar. Minden fejben dől el, többek között a kinézetünk is.
Nem tudom, ti most a személyiségetek alakításában éppen milyen ponton jártok, de gyanítom, elég széles skálával vagyunk jelen. Van biztosan, aki még alig-alig gondolt erre. Ha magammal példálózok, kell egy erőteljes lökés. Nekem csak telegetett a poharam és egy utolsó csepp adta meg a kezdő lökést. Akkor még nem is tudtam, pontosan mi történik, de utólag láttam, akkor kezdődött el az egész folyamat. Van olyan is, aki egy nagyobb trauma után indul neki. Egy jó nagy övön aluli lökés dobta ki a komfortzónájából.
Melyek azok a lépések, amelyeket meg kell tennie egy nőnek, hogy kiteljesedjen az élete?
Szerintem a legfontosabb, lépéseket tenni az anyagi függetlenség felé. Nem lehetsz egy másik embernek kiszolgáltatva! Nem szembefordulás ez a párunkkal, semmiképpen nem az! Alap a lányainkat arra nevelni, hogy semmilyen párkapcsolatban sem szabad bedobni ezt az áldozatot.
A következő lépés rendet tenni a fejünkben. Meg kell tudnod, ki is vagy te, és meg kell tanulnod feltétel nélkül elfogadni és szeretni azt a nőt, aki a bőrödben lakik. Ennek számtalan lehetősége van, hatalmas az irodalma, kutass. Nekem ebben a szakaszban a következők váltak be: Önismereti és önértékelésről szóló olvasmányok. Volt, hogy imakönyv szerűen bújtam valamit, de volt, hogy csak átfutottam rajta. Meg kell találnod magadnak, melyek azok amelyek téged szólítanak meg, mert hiába hasznosak ezek a könyvek, mind különbözőek vagyunk. A legnagyobb lökést a meditációtól kaptam. Először is, lenyugtatott, hisz egy kemény élethelyzetből készültem kimászni. Aztán, felhozta a traumáimat, oldotta a stresszemet és segített tiszta fejjel közelíteni a napi feladatokhoz. A kezdetekhez kapcsolódik a naplóírás is. Nekem ebből nőtt ki a blogírás. Nem hagyományos naplót írtam, csupán minden nap lejegyeztem a magam számára legfontosabb gondolatokat. Előfordult, hogy ez csupán egy arcpakolás receptje volt, de mély lelki tartalmakat is lejegyeztem. A terápiás írás erejére esküszöm.
Ezután következtek azok a mozgásformák, amelyek nekem jók, kedvelem őket és hatékonyak is. A futás például katasztrófának bizonyult. De nagyon sok örömet találtam az edzőtermi edzésben. Abban az időben már megfogott a mozgás jelentősége, és azóta is nagyon figyelek arra, legyen elég mozgás a mindennapjaimban. Most már nyugdíjasan, számon tartom a gyaloglás és kerékpározás mennyiségét. Hetente egyszer van evezős edzés, és heti 2x megyek pilatesre. A mozgásformáim megfelelnek a korom és egészségi állapotom elvárásainak. Természetesen lényeges az alakformálás, de ennél sokkal fontosabb az egészségmegőrzés. Ha erős vagy, jó az erőnléted, sokkal többre vagy képes minden területen.
Ide teszem az egyik, szerintem fontos problémát, azokat a traumákat, gondokat, melyek néha számunkra is értelmezhetetlenek. Van, amihez kell szakember! Ne féljetek külső segítséget kérni! Nagyon fontos, hogy a szakember boncolgassa ki a bajt, hisz nála a tudás. Példám: az önértékelési gondjaimért a páromat hibáztattam, mert egy erős egyéniség volt. Aztán pszichiáternél szembesültem azzal, hogy ártatlan ebben, mert az anyámhoz fűződő kapcsolatom a hunyó. Szakember kellett ahhoz, hogy fel tudjam dolgozni, megértsem a miérteket és kilábaljak belőle.
Az események sorrendjében, ebben az időben már nem sokkolt, hogy ki mit gondol rólam, sokkal inkább a saját mércém számított. Nem terheltem magam felesleges minősítgetésekkel, sem másokról, sem önmagamról. Tükörbe nézve pedig észrevettem, hogy a külsőm is változott. Az vagyok, aminek hiszem magam! Ez egy nagy megtapasztalás.
Itt egy újabb idézet:
„A szépség abban a pillanatban kezdődik, amikor úgy döntesz, hogy önmagad leszel.”
Amikor már mertem önmagam lenni, elfogadni és megérteni magam, a saját életemet élni, akkor kezdtem a megjelenésemmel is foglalkozni már egy új szemmel. Melyek azok a szabályok, amelyek a testalkatom miatt fontosak? Milyen színek előnyösek nekem és melyeket kell kerülnöm?
A kevés néha több. Egy bizonyos kor után már nagyon fontos ez. Nem akarok tökéletesnek látszani, hisz nem is vagyok az, de jól akarom magam érezni a bőrömben. Ebben a dologban is nagyon sokszínűek vagyunk, ragaszkodj önmagadhoz, ne akarj átváltozó művész lenni! Szánj időt magadra, törődj a külsőddel is, mert az önértékelésedben ennek is szerepe van. Vallom, hogy nem piperkőc, vagy divatőrült a nő, mert igényes a külsejére, csupán megbecsüli és értékeli magát. Nem rendelkezem speciális ismeretekkel a különböző testalkatokat és nő tipusokat illetően, a divatbemutató során sok jót fogtok hallani és látni a témában. Csupán magamról, ami segítség lehet másoknak is:
alacsony termetem miatt előnyben részesítem a térd közeli hosszúságokat, mert azok magasítanak és karcsúsítanak is
alma testalkatom miatt fontos a derekam „megjelölése”, a derékvágás inkább feljebb van kicsit, és gyakran viselek övet
magas derekú nadrágokat hordok, amelyek nem túl bő szárúak
bőröm színével a meleg tavaszi színek harmonizálnak, elsősorban ezeket választom
Talán kicsit sarkosnak találjátok, de vallom, hogy lustaság nem törődni egy nőnek az öltözékével! Amikor elkezdtem dolgozni, az apukám megjegyezte a kinézetem és ruhám miatt: Nem baj kislányom, ha úgy nézel ki, mint egy tanítónő! Ezt ma is vallom, nem baj, ha kívülről is látszik a női mivoltunk.
Önértékelési jelentősége is van számomra, sokkal bátrabb vagyok hivatalos ügyeim intézésében, ha piros bugyi és melltartó van rajtam. (Pedig, ugye azt senki sem látja!)
Nő vagyok
Nem a ruhám tesz engem,
de a stílus még számít nekem,
elég, ha szépen ápolom a testem,
büszkén tartom magam egyenesen,
önérzetem az egyik fegyverem.
Nem a hangerőm számít, hanem a csendem,
hiányom, hidd el, sosem felejted,
elengedsz, akkor érzed veszteséged!
Mosolyom a gyógyszerem, ragyog,
csatában otthon nem hagyom,
harc nem az enyém, arra nincs mentség,
teremtek, mert az női kötelesség.
Férfi szemében vagyok a béke,
ha érzi, velem otthon van végre.
Ölelésem felemel és áldás rád,
békémben születik a vágy,
meleg fészek hazavár,
segítek, hogy magadra találj!
Egyedüllétem, viselem, ha kell,
nem a legtökéletesebb nyer,
ha fáj és sok a bántás,
felállok és lépek tovább.
Nőnek lenni áldás és csoda,
akkor is, ha nem luxusszálloda
életem minden napja,
vágyaim paradicsoma.
Érezzétek jól magatokat és vigyetek magatokkal olyan morzsákat erről a rendezvényről, amelyek építenek benneteket!