Egy női közösség tette fel ezt a kérdést, erősen célozva az évek szaporodására. Olyan szövegkörnyezetben tette fel ezt a kérdést, amely már eleve elítélő és degradáló sok életterületen. Meglepett ez az erős maszkulin megközelítés, mert eddig csak férfiaktól hallottam, olvastam ennyire megbélyegző véleményeket.
Első reakcióból fel is tettem magamról egy cicimicásra maszkolt képet! Ciki? Helytelen? Megszólnak? Na, ez az, ami már egyáltalán nem érdekel! Nem érdekel, kinek mi a véleménye az életemről, mert attól nekem nem lesz sem jobb, sem rosszabb. Elég hosszú ideig rágtam magam a kritikusok és pletykafészkek miatt, mire rájöttem, a lényegre. Minden, amit rólam mond valaki, róla szól és nem rólam, semmi közöm hozzá, nincs az életemben súlya és jelentősége.
Igen, én is voltam tagja olyan közösségeknek, ahol a fő téma a világ kritizálása volt. De, tanultam belőle, fejlődtem és épültem, nem ragadtam le egy szinten. Túlléptem azon az időszakon. James Hillman idézet:”Amit az ujjaiddal csinálsz, abban bukkan fel a lelked – legyen az írás, alkotás, vagy kalapálás - az ujjbegyek a szárnyak végei.” Igyekszem megőrizni a bennem lakó szép dolgokat, azzal foglalkozom, nem akarok kihűlt, megkövesedett vén fúriává válni. Teszem önmagamért, hisz élni addig kell, amíg dobog a szívem. Kár lenne, idő előtt abbahagyni.
Milyen életet szeretnék magamnak? Pontosan olyat, mint ma élek! Sok időt tölteni a családommal, nevetni az unokákkal a vicces képeinken. Jönni, menni, élni és látni. Ha kedvem tartja, kipróbálni egy új arckrémet, ha meg untat, hát a fiókba dobni. Megnézni szép férfiakat, eszemben sincs szégyellni, hogy a testem még él. Él, működik, néha bizony megdobogtatja a szívem. Alkotni, létrehozni, mindent örömmel és boldogan. Jókat eszem, és iszom is, ha olyan a kedvem. Egyik legszórakoztatóbb, amikor a barátnőmmel pezsgő mellett trécselünk. Ha tetszik egy ruha, felveszem, nem tart vissza az sem, hogy nőtársak ezt időskori agylágyulásnak titulálják.
Túl vagyok már azon, hogy mások által kitalált és elfogadhatónak tartott kerítések között várjam a végem. Legyen vidám és bolondos napotok!