Napok óta egy kis körben mozgok. Mintha egy dolgot, gondolatot, elképzelést járnék körbe. Szó nincs a világ megváltásáról, csupán a mindennapok morzsája. Mégis, van jelentősége a nagy egészben. Érdekel, megfog, mert az a tapasztalatom, hogy hosszú távon a mindennapi élet apróságai tartogatják a legszebb emlékeket és érzéseket.

A megértés ábrázolása, mint kalitkába zárt madár, nagyon izgalmas. Ha a megértésem jó helyen működik, szabaddá teszem magam. Az általam csak hitt rácsok lassan semmivé foszlanak és kitárul előttem a ragyogó égbolt, és meglelem a többi hívogató szabad madarat. Nagyon szép kép, mély tartalommal és derűs nyugalommal. A megértésem, ha megértő tudok lenni, szabaddá tesz. Nekem eddig nem kapcsolódott össze ilyen szorosan ez a két fogalom.

A másik hasonló kép a bizalom. Aktualitása, hogy az évnek éppen a megfelelő szakasza van, a bizalom kártya hőse a Víz Lovagja. A Víz Lovagja arra kér, ugorjak a mélybe, fenntartások és rejtett mentőhálók nélkül. Ha nem érzem magam becsapottnak, akkor nem lehet tőlem elvenni semmit. Amit el lehet venni tőlem, az meg sem érdemli, hogy megtartsam. Azért miért aggódnék? A valódi kincset pedig senki sem veheti el, az lehetetlen.

A szabadságom záloga a megértés és a bizalom, ez nekem most meglepő. Nem véletlen, hogy most ezek találtak rám. Már egy ideje gyakorlom az egyedül létem. Kezdem érezni a lényegét. Megtaláltam azt a kis kaput, amin túl ez nem magány már. Ebben az állapotomban egy közösségben jártam. Különösen érzékenyen reagáltam a hely jeges hangulatára. Nagyon megérintett a bizalmatlan érdektelenség, néha udvariatlan elvonulás, a megértés teljes hiánya. A szép falak között, mint rabok, osongattak az ott élők. Nagyon furcsa érzés volt.

A személyes fejlődésünk nagyon sok mindenre megtanít. Egy idő után jobban meglátja a szemünk azokat az apróságokat is, amik eddig rejtve voltak. A világ csodaszép, ha elég nyitottak, megértők, és bizalommal telik tudunk lenni! Hátra tekintve megláttam, miért is menekültem el arról a helyről.

Legyen szép napotok!