ülök a semmi közepén
ahol nincs csak ragyogó fény
elpucolta a sötétet
a fejemben kergetőket
egy bántó, rossz gondolatot,
ami fájt és nyomorgatott
lett meleg, újra világos
a lelkem kitakarított
ülök a semmi közepén
lebeg szerető fényesség
nyugalomban a tetején
szívben születő reménység