Leonard és a nők. Izgalmas és érdekes téma. Én a hangjáról, dallamairól, szép költői dalszövegeiről ismerem.

Tizenéves volt, amikor egy utcai zenészt csodálva meglátta, hogy a zenével „udvarol nekik”, nyűgözi le a nőket az előadó. Sokat jelentett neki ez a felfedezés. Elindult a zenei és költői pályáján.

Az ifjú férfiról olvastam életrajzában:

Leonard mindig is szeretett volna szent lenni, ugyanakkor erős hedonista hajlamai is voltak, mint ahogy minden költőnek és művésznek ……………………. Ez azért van, mert a művész elkötelezi magát az öröm mellett, és különösen amellett, hogy másoknak is örömet okozzon, de ha közben a másoknak adott örömből ő maga is kiveszi a részét, annál jobb.”

Korai dalaiból nekem nagyon hiányzik a karizmatikusan mély hangszíne, de csodálatosan mondja el érzelmeit dalaiban, megörökítve ezzel élete legfontosabb nőit.
Két fontos Suzanne is volt az életében. Két gyereke Suzanne Elrodtól született, de egyik leghíresebb száma nem róla, hanem Suzanne Verdalról, egy régi quebeci barátjáról szól, akivel szintén bensőséges kapcsolatba került egy időre.

Marianne Ihlen inspirálta Cohen első két lemezének több dalát is, köztük a világ egyik legszebb búcsúdalát, a So Long, Marianne-t, amelyet Cohen kettőjük szakításáról írt. Bár 1967-ben szétváltak, a búcsú mégsem volt végleges, mivel életük végiéig barátságban maradtak.
A So long, Marianne már az előző cikkemben szerepel. Ezért helyette egy másik zene, amelyben utal a Hydrán töltött évekre