Legyen neked könnyű a föld

Csak arra emlékszem, aki velem dolgozott. Arra a mosolygós vidám nőre, aki mellettem élt a szomszédos teremben. Akivel megbeszéltük a dolgaik. Akivel tapostuk a napi taposómalmot. Akivel naponta egy levegőt szívtunk. Akivel egymás mellé ültünk a megbeszéléseken. Egy vidám léptű kedves asszonyra. Aki hozzám fordult, ha kellett. Akihez fordultam, amikor kellett egy baráti támasz.


Amikor az életutak elválnak, egy idő után megszűnik a kapcsolat. Nincs annyi közös, hogy sokat beszéljünk. A család és a gyerekek. Aztán már az is távol kerül, és nem keressük egymást. Gondolunk egymásra, de egyre kevesebb a kapcsolat.


Aztán ez utólag nagyon fáj. Nagyon fáj. Nagyon fáj, hogy nem voltam ott, amikor talán kellett volna. Talán csak néhány szavam, ami segített volna. Volna. Talán.


Aztán marad a valóság. Hogy egyedül jöttünk és egyedül megyünk el. Mind ugyan azon az úton.


Kérdezed honnan is kezdjem
Bűneimben annyira elvesztem
Kérdezed a mélybe honnan zuhantam
Nem tudom megmondani mikor történt, nem én akartam
De ha lelkem elveszett azelőtt
Hogyan találom meg a mellettem levőt
Ne kérdez, nem vagyok egyedül
Valahogy hazatalálok végezetül.

Ha a napom az keleten kelne,
Szívem így nyugalomra lelne
És ha azt kérded ez mikor történik
Azt mondom a végével kezdődik
Tudod, a szabadság utáni vágyad
A szeretettből titokban szétárad
És beszélgetés alakítja majd fohászod
Valahogy magad egyszer csak otthon találod

Barátod melletted áll
És ősnyelven dumál
Egy alkalmi vágy valóra válik
Az összes évszak veled kezdődik
Egyazon világból származunk
A világmindenségben egybeolvadunk
Csak fogd a kezem és ott leszünk
Valahogy valahová majd elmegyünk
Valahogy valahová majd elmegyünk

Kérdezed honnan is kezdjem
Bűneimben annyira elvesztem
Kérdezed a mélybe honnan zuhantam
Nem tudom megmondani mikor történt
De ha lelkem elég kemény
Tudom nem tarthat soká: van remény
Nem kérdéses, nem vagyok társ nélkül
Valahogy hazatalálok legvégül
Valahogy hazatalálok legvégül
Valahogy hazatalálok legvégül


Judit, legyen neked könnyű a föld! Mindig megmaradsz nekünk, akik ismertünk. Isten veled!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A bejegyzéshez az első hozzászólás már megérkezett.
Légy te a második, aki folytatja!

envelopephone-handsetcrossmenu linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram