Felkavaró, de megtisztító és feszültségoldó hatású élmény. Felemelkedés.

„A Föld azért gömbölyű, hogy ne lássunk messzire utunkon.” Magas szintű rendezésben alakulnak a dolgok. Járj! Mármint járjak el otthonról. Kapcsolódjak ki. A táncházat lemondtam, pedig vágytam. Barátnős program helyette kettesben. Mozi. Vakon, rábökéssel kiválasztott film.

Popcorn. Még jó, hogy ketten eszünk egy kicsit. Mert hamar átszellemültünk. Miért választott most éppen ez a film bennünket? Mert nem mi választottuk őt! Aztán ránk zúdult az életünk! Minden asszonyi örömünk és bánatunk. Minden a maga nyers mondani valójával.

„És én elrejtőztem az árnyékban
Azon tűnődve, hogy a megfelelő úton vagyok
Egyes hely, ahol soha nem voltam
Ez hogyan kezdődik el?”

„Különös érzés a búcsúzás. Rejlik benne egy kis irigység is. A férfiak elmennek próbára tenni a bátorságukat, minket azonban a türelem vizsgája elé állítanak. Hogyan boldogulunk nélkülük, és meddig viseljük el a végtelen magányt?”

Két erős asszony. Ülünk és tágra meredt tekintettel nézzük önmagunkat a hatalmas vásznon. Két apró nő a hatalmas élet-játékot bámulva. Annyira durva és kemény a szembesülés a valóságunkkal, hogy elmarad az összenézés és a kis meglökés, hogy „látod?”.

Ilyen lehet, amikor a léted utolsó pillanatában lepereg előtted életed filmje. Remegve keressük a kijáratot és nem tudunk beszélgetni. Ha elkezdeném, csak zokogni bírnék. Még sosem láttam önmagam, a választásaim, örömeim és bánataim, lépteim ennyire töményen és valóságosan.

Meryl Streep. Ebben a filmben végig járja az asszonyi lét kemény útját. Minden jelenetben kimondja a tanulságot, egy-egy bölcsességet az életemről. Olyan kemény szavakat, amelyeket nem szeretnék hallani. Nincs benne rózsaszín máz és elkendőzés. Csak úgy a szemem közé vágja a miérteket és a következményeket.

Nem választottam, hogy erős vagy gyenge nő legyek. Lettem olyan, amilyen. Mint a filmben is a főszereplő. Csak ment a maga útján. Meglépte mindig azt a lépcsőt, ami előtte állt. Megláttam a saját filmem, egyben és tömören.

„Minden völgy után van egy hegy
Minden válasz esetében van egy új kérdés
Érdemes mindez?
A szélére nyomom magam
Mert mindannyian okot keresünk
Keress egy menedéket a vihartól
Csak tartsd előre a szemed
És újra a porfelhő
Látsz engem emelkedni
Nem esel vissza
De hogyan kapaszkodsz
Mielőtt elérnéd a földet”

Még most sem találom a megfelelő szavakat. Választhattam a volna a langymeleg kényelmet. A biztonságos és kitaposott ösvényt. Helyette éltem és tapostam a magam egyedi és utánozhatatlan valóságát. Nem egy leányálom. Nem egy tündérmese. De, azt hiszem, én éltem! Éltem és élek! Nem csak hagyom az idő múlását, hanem ÉLEK. Imádom minden könnyét és kacagását! Minden botlását és felemelkedését! Távol Afrikától, vagy Amerikában, vagy Európában, vagy a kerek erdő közepén, mindegy hol, de éltünk és élünk. Erősen, bátran, vakmerőn, vagy megfontoltan, tettük a dolgunk, mindig előre mentünk.

Lányok, csak így érdemes!