Álmodom

Régi zajok
fülembe égve
zenélnek.

Örök vágyak
szívemben
túlélnek.

Finom ízek
nyelvemen
mesélnek.

Puha párna
hol arcod
pihenhet.

Hófehér
takarón
sötétek.

Érzések
illannak
éberen.

Tünemény

Mi a nem,
ha igen,
ami van
belőled
nincsen.

Legyen szó,
amit írsz,
hiszed
ez elég
kevés.

Köszönés
semmi más,
ami jön,
de csodás
becsapás.

Aztán megyek,
eltűnök,
semmiben
lefürdök
végtelen.

Határozatlan

Néha elmegyek,
aztán maradok,
hiszem, csak
veled vagyok.

Néha nézel,
de nem is látsz,
meséket
kitalálsz.

Tétován
 keringünk,
nem tudjuk,
mit tegyünk.

Elkopik
szerelmünk,
döntetlen
életünk.