Összetört szívedre talált,
nem hagyta, hogy végleg elvessz,
otthont adott vérző lelkednek,
új értelmet adott a csendnek.

Meleg lett a hazatérés,
eltűnt minden hidegség,
vele zenélt a csend,
együtt lettetek egész.

Miért engedted el?
Vigyázni miért nem tudtál?
Drága lett a sok hazugság.

Árnyékká lettek a nappalok,
fagyottak az éjszakák,
emlékek sírnak a párnán,
visszatérnek a viharok rád.

Kihűlt a tűz a szívedben,
semmi és minden értelmetlen,
ülsz magad a semmi peremén,
nem találod többé a fényt.

Miért engedted el?
Vigyázni miért nem tudtál?
Drága lett a sok hazugság.