Van valami, aminek nagyobb ereje van sok másnál. Ez a derű. Ha jelen van, nem nyomja agyon egy csomó más, akkor ura vagyok önmagamnak. Nem mindig könnyű derűvel nézni az életet, de egyre jobban tudom kezelni. Látom, ha halálosan komolyan veszem a dolgokat, az nagyobb kétségbeesésbe sodor.

Idő kell mindennek, észre kellett vennem, hogy ami ma halálos, elviselhetetlen, tragikus, idővel megszelídül. Sőt, sok olyan történés van, amit az idő teljesen elmos.

„Akinek van centruma, harmóniája, és nem a másiktól várja, hogy életét rendbe hozza, az titkos hívójelet ad magából, szíve "adásban" van.

Elsősorban nem vágyat és sóvárgást, hanem derűt és erőt sugároz magából.

És az erőshöz vonzódunk. A gyengétől ösztönösen menekül mindenki. "

Müller Péter

            Ma a legderűsebb szememmel néztem a világra. Ha pihenni, kikapcsolódni akarok, erőt gyűjtő semmittevésre van szükségem, akkor jönnek a krimik. Gyerekkorom óta kedvelem ezt a műfajt. Nem felzaklatnak, nem idegesítenek, hanem megszabadítanak a gyötrő gondolatoktól. Vannak könyveim és filmsorozatok, melyek a kedvenceim.

            Eljutottam odáig, hogy bölcsességekre bukkanok ezekben. Leroy Jethro Gibbs sok-sok évadon és részen át szórakoztat. Hasonlóan hozzám, ő is kedveli a szabályokat. Ezek főleg nyomozásról és tengerészgyalogos életről szólnak. Találtam bennük használható gondolatokat. Nem azokat, hogy „A tetthelyen mindig viselj kesztyűt!”! De nagyon is hétköznapi, hogy „Ha rendetlenséget csináltál, takarítsd el!”. Szeretem én is a rendet! Nem csak a lakásomban, hanem az életemben is.

            „Ne pazarold a jót, bármi legyen is az!” Mit szóltok ehhez? Nem ártana gyakran észben tartani ezt! Könnyelműen vesszük életünkben a jó dolgokat, az apróságokat különösen, addig, amíg el nem veszítjük. Akkor sírunk utána.

            „Soha ne hidd el, amit mondanak neked!” Az ellenőrzés fontosságára utal Gibbs, és ez nekünk sem árt. Nem vagyok gyanakvó egyáltalán, de balga sem. Nem élem bele magam semmibe, amíg nem érzem a valóságát bizonyítottnak.

            „A munka elvégzése után menj el!” Sok évtizeden át nem alkalmazzuk ezt. Hazavisszük a munkát magunkkal, a magánéletünk és a családunk hátrányára. Késő bánat, amikor rájövünk, mit veszítettünk. Pótolhatatlan eseményekről maradtunk le. Lemaradtunk a helyünkről ott, ahol nem pótolhatott senki. A munkánk nélkülünk is folytatódott zavartalanul, nem hiányzunk onnan, bárki elfoglalhatja a pozíciónkat.

            „Ha valaki azt hiszi, fölényben van, törd meg! Ne félj a konfrontációtól!” Ezt kihagytam, nem kellett volna. Hagytam a hatalmaskodót, hittem, neki van igaza. Visszafordíthatatlan. Ma már tudok küzdeni magamért, de a konfrontáció nem erősségem. Inkább elmenekülök.

            Nem elemezem a 62 szabályt. Sok lenne. Az utolsó, amit megosztok veletek: „Ha úgy érzed, játszanak veled, akkor az úgy is van. Higgy a megérzéseidben!” Ez a 36. szabály, amely hasonlít a 40. tartalmára. „Ha úgy tűnik, valaki átver, az úgy is van.” Ebben is a megérzés, az intuíció a fontos.

Hallgatok Gibbsre, meg az ösztöneimre!