Fáj a torkom és lázam van. Meg vannak feladataim. Igyekszem optimálisan megoldani mindent. Rajzfilm és játékok, amíg az ebédet készítem. Iszok sok teát és vettem be gyógyszert is. Figyelek, hallgatom a zajokat, próbálom kézben tartani a helyzetet. Kis zavarral, de sikerül is.
Aztán minden a helyére kerül. A lakás nem dőlt romba, a kaja elkészült. A torkom kapar, de elviselhető az állapotom. Megebédelünk és elviszik haza a kicsiket. Jöhet a pihentető alvás. Meg kell gyógyulnom gyorsan.
De, milyen is az ember? Érdekes szerkezet az agy. Nem enged nyugodtan pihenni.
 „Csitt-csatt, csitt-csatt, kötöget a bálna, bár hát ebben, van ügyesebb nála.” Mint egy refrén, kattog a fejemben. Meg, az irigység csúnya dolog. Nem is tudom, ez most honnan kúszott elő?
Víg alom. Vagy vigalom? Nem tudom. Pofánka vagy a vízipatkány húzta ki a dugót?
Teljesen értelmetlen vetélkedő. Bármilyen válasz jó válasz. Még jó, hogy nem akartam megoldani.
„Csitt-csatt, csitt-csatt, kötöget a tigris, nem megy túl jól, biztos ezért hisztis.
Két nagy tűvel kötöget egy sapkát,
Mindegy, mondja, kicsi lesz, vagy nagy rá.”
Lassan hatni kezd a lázcsillapító, erősen behunyom a szemem. Inkább a lélegzésem figyelem, hátha elcsendesül az agyam. Mantrázok kicsit.
Kacatok titkos vándorlása. Rendezzünk egy olyan bálat, ahol mindenki önmagának öltözik be!
Ez az utóbbi elnyeri a tetszésem. Jobb, mint a kötögető…
„Csitt-csatt, csitt-csatt, kötöget a róka, irtó béna, bár nem tehet róla.
 Már most látszik, ronda lesz a zokni.
Nem baj, mondja, meg lehet azt szokni.”
Alszok egy nagyot. A hőm helyre állt. A torkomnak csinálok gyömbérteát, majd az megoldja. Közben elelmélkedek a meséken és a rajzfilmeken. Nem is hasonlítanak a régiekre, de meg kell hagyni, jó a humoruk. A humor pedig szerintem az élet sója, nagyon fontos. Az élet nem fenékig tejfel, nem szabad mindig halálosan komolyan venni.
A lakásom kicsit lelakott, de fél óra alatt csodákat művelek. Alkalmazkodni kell az életszakaszhoz. Szeretem a rendet, de látni az otthonomon, hogy laknak benne, nagyon felmelegíti a szívem. Az élet értelmet nyer és a létezésemnek oka van.
Megnyugszok.