Most nem elköszönök tőletek, hanem az író áll elétek. Látjátok, nem tanítónak öltöztem, hanem írónak. Mert új szerepet kaptam. Az Élet nevű nagy rendező egyik lépcsőfokról a másikra helyezett. Amikor pedig ez megtörtént, akkor azonosulnom kellett a szereppel. A Sors-dramaturg kijelölte a helyemet a színpadon.

Emlékezzetek velem! Az ÉLET, az a csupa nagy betűs, hány szerepet is osztott ki ránk? Baba, a pólyában, a sírásával és a pelenkacserékkel, a totyogó, verselő, iskolába induló emberke. Igazi jó kis színészi feladat az iskolás, amikor már sok mindenben meg kellett mutatni önmagunkat. Jól kellett játszani a szerepet! Jött a kamasz korunk performansza, amikor a testünket és személyiségünket vittük a pódiumra.

A felnőtt korunk szereposztásai aztán igazán nagyon válogatottak! Amikor feleség szerepben játszol, akkor ugye a munkahelyeden csak mellékszereplő lehetsz. Vagy ami igazán kemény, amikor anya-főszerepben kell jó alakítást nyújtani, ki tudja, hogy a feleség a mellékszereplő és a dolgozó a statiszta? Vagy talán fordítva? Vagy ki tudja, ki mikor melyik darabban milyen helyzetbe kerül.

Van bennünk ambíció, törekvés és szeretnénk mindent eljátszani. A legjobb darabok legjobb alakításait nyújtani! Néha összejön és néha, kevésbé. Egy dologban már régóta biztos vagyok, abban hogy egy darabban nem lehetek mindenben főszereplő! Mindig csak egy van, ami az enyém. Ha ezt nem fogadom el, akkor az Élet című darabban életem végéig statiszta maradok. Volt, amikor játszhattam komédiában és mikor jutott csak egy ócska kis melodráma.

Most, itt, előttetek állva teljes szívvel mondhatom, ebben a bizonyos darabban minden szerep csodálatos! Amikor a főszerepet alakítottam egy akciófilmben, akkor abban a kisregényben a statiszta szerepben is nagyot tudtam alkotni. Voltam főszereplő drámában, bárcsak másképp lett volna! Kis novellák mellékszerepeire is büszkén gondolok vissza. Jó munka volt kiváló szereposztással. Az Egypercesek pont olyan sok tehetséget kívántak tőlem, mint a több kötetes történetek. Voltak vidám musicalek. Színjáték fő és mellékszerepe és statisztája is lehettem.

A tanító szerepe különleges és csodás. Nagy a nézőtér, kemény a főszerep, de a történet mindent megér. Minden nap hálás vagyok a sorsnak, hogy azt a nyeszlett, önbizalom hiányos kislányt ebbe a színházba irányította. Kivételes szerep és csak kivételes emberek kaphatják meg! Büszke vagyok rátok, mint magamra is, hogy képesek lehettünk megkapni e falak között a főszerepeket!

Életem hátra lévő részében új a szereposztás. Egyik jobb, mint a másik. Most már magam válogatok, nem kell meghallgatásokra járni. Békés és boldog idők, amikor a bennünk lakó színész már babérkoszorúval jár.

Köszönöm, hogy tagja lehettem ennek a kiváló társulatnak! Mindig szeretettel gondolok vissza a színésztársakra, akikkel együtt hajolhattam meg az előadások végén!