csendes eső veri ablakom, hullik az égből a fájdalom
hideg és nedves, amitől az emberi lélek belénk dermed
pocsolyákban gázolunk, sáros a cipőnk és vizes a lábunk
itthon aztán magamról levetem, meleg, száraz, mit felveszek
csendes eső veri az ablakom, bentről nézem és hallgatom
kinn lehet bármi zivatar, benn vagyok, engem az már nem zavar
hiába ad rám bárki bármit, eshet rám átok is, szenteltvíz
ami belül van, aki én vagyok, kisugárzik, mert az számít