igazságunk egyedül cipeljük
mások máshol, mi itt keressük
csontba vésett éhség
szemben a mennydörgő dagállyal

nem könnyű
futunk felfelé
meredek a hegy
sarkunk vörös agyagba mar
csikorog a fog
harap a hideg levegő

hitből létrát építünk
semmiből élünk
imádságból merítünk
tintánkat elmossa az eső

fogaskerekek darálnak

nézd a kezeim – erősek
nézd a lábaim – fürgék
az akarat megtart

állj fel
menj tovább