Nem rohanok,
kivárok mindent
hallom, ahogy a pillanat
lélegzik

Mérem a szelet,
azt is, ha szembe fúj
szemem követ
minden rezdülést

Nincs mozdulat,
ami láthatatlan maradna,
szándékomat
csak én ismerem

Ebben a csendben,
írom, a történetem
gesztusod beszél
és én értem

Értem, amit tettél
ez vezet minket
időtlen tiszteletben

Nyugalmam nem fogy
így írom az életet