Meglepő összefüggésben vettem elő ezt a dolgot. Nem tanulok már, legalább is, szoros értelemben nem. Nem is dolgozom már aktívan, szoros értelemben, nem. Nincs nagy jelentősége az osztott figyelmemnek, vagy a fókuszálásomnak. Viszont foglalkoztat a szellemi képességeim karbantartása, az agyam kondicionálása. Meg foglalkoztat erősen a lelki dolgaim kezelése. Ez utóbbi talán most a legjelentősebb.

Hatalmas változások történnek az életemben. Évek óta tartó folyamat ez, és még egy darabig így is lesz. Na, semmi hatalmas csoda, csupán az élet velejárói, az életkor jellemzői és bizonyos szakaszosan megjelenő normális változások. Szeretem a komfortzónám, kedvelem az állandóságot, ragaszkodom a megszokotthoz.

Ez kihozott belőlem néhány kellemetlen dolgot. Ingerlékenyebb vagyok, feszültebb lettem, nehezebben viselem a hétköznapi terheket is. Hogy kapcsolom össze ezt a multitasking fogalmával? Egyszerű. A lelki, idegi vergődések miatt szétszórtabb vagyok. Ismeritek azt az érzést, amikor a vásárlásból hazaérve épp azt nem vetted meg, amiért elindultál? Ismered. Listát írok, naptárt hordok magamnál. Mégis.

Elkezdtem kutatni a témában. Nagyon nagy a találati arány, számtalan út van. Melyik az enyém? Francesco Cirillo a nyolcvanas években találta ki a Pomodoro technikát. (Az elnevezés az időmérő paradicsom formájától ered, tehát nevezhetném a sajátom Zöldalma technikának.) No, nem idősödő hölgyeknek! De lefordítottam magamnak. Sok más mellett ez a technika használható a figyelem koncentrálására, ha a gondolataid állandóan rossz irányba terelődnek.

Kell egy időzítő. Sima konyhai időzítőt használok, hisz épp azt akarom elkerülni, hogy állandóan a telefonra figyeljek, kaptam-e például üzenetet. Kijelölt időintervallumokban csak egyetlen dologgal foglalkozom. Amikor az időzítő jelez, akkor tartok 5 perc szünetet. Valóban szünet, tehát megnézhetem például azt a fránya üzenetet is…… Az időintervallum még nem igazán passzol nekem. A 25 perc sok, de például 10 perc meg túl rövid. Gyakorolom. A koncentrált tevékenység alatt nincs zavaró tényező. Nem hallgatok zenét, nem beszélgetek valakivel, csak teszem a dolgom.

Ideális első lépésnek bizonyult a lelki békém és a szellemi frissességem érdekében. Segít legyőzni a halogatást. Csak megteszem, amit kell, és nem felejtek el semmit. Sikerült kiiktatnom a zavaró tényezőket. Sokkal jobban bánok az időmmel. Sokkal jobban sikerül kiválasztani a számomra fontos információkat.

Végül pedig, kezd a lelkem megnyugodni. Nem kattogok felesleges érzelmeken, sérelmeken. A napok kezdenek szépen kisimulni. Jól alszom és kipihenten talán még Zöldalma technika nélkül is szebbek lennének a napjaim!