Ma szelfiket láttam egy különös egyéniségről. Nagyon kivételes egyéniségnek tartom őt, de a képeken teljesen átlagos, belesimul a szürkeségbe. Meglepett a látvány, ezért végig néztem a róla készült elérhető fotókat. Semmi különöst nem láttam rajta, mintha a személyes tapasztalataim lennének a hamisak. Már pedig, nem tévedek vele kapcsolatban, talán, mintha az érvényesülés miatt elbújna az átlagban.

Ha ezt távolabbról nézem, még színesebb a látnivaló. Ha érvényesülni akarsz, úgynevezett normális életet, akkor alkalmazkodnod kell az elvárásokhoz. Ha felvállalod magad, mersz megmutatkozni a valóságodban, akkor bizony hátrányok fognak érni.
Ma ebben a dologban egy részlet zavar különösen. Az, hogy akik mernek mások lenni, nem átlagos, valamiben egyedi, azok egyedül maradnak. Nem magányosak, csupán egyedül. Az ismerőseim között, sőt a legszűkebb körömben is vannak, akiket csodálok, értékelem őket a saját csodájukban, és csupán az említett fotók kapcsán döbbentem rá, hogy ők mind egyedül élnek.
Legtündéribb barátom igyekszik felhalmozni jelentősebb tartalékot, hogy ha állás nélkül maradna, akkor legyen háttere. Tátva maradt a szám, hogy éppen ő gondolkozik ilyesmin. Kiváló a munkájában, lojális és terhelhető munkaerő. Eddigi életében már szerzett elég tapasztalatot, hogy a munkahelyen nem a jó teljesítmény a feltétlen az előrejutásban. Ha eléggé kocka vagy, tiéd a világ! Ha kicsit is kerekebb vagy, már ferde szemmel néznek rád.
Párkapcsolatban ugyan így hátrány, pedig semmi köze az érzelmekhez. Sőt, ellenkező a tapasztalatom, mivel bennem sincs hajlandóság meghajolni a köz elvárásai előtt. Szeretem az ellenkező nemben is az egyéniséget, tudom, hogy milyen mélyen tudunk kötődni. Mégis, sok a buktatója, ha egymás egyediségét kell elviselni. Nem tudom, talán kettős mércével mérünk? Te fogadd el az én dolgaim, de nekem semmi közöm a tiéidhez?

Az írásaim kapcsán gyakran kommunikálunk konzervatív és modern stílusokról. Ennek ellenére azt érzem, hogy ma a világ nem igazán vevő a különösre. Tagadd meg magad, írj úgy, mint trendi, öltözz úgy, mint trendi, élj úgy, mint trendi, akkor elfogadunk. Olyan érzés, mintha a tömeg visszafelé szeretne csordogálni.