sötét este
nem gyújtok lámpát
jó így

lépések a lépcsőn
már nem vagyok egyedül
csak még nem mondom ki

kulcs fordul
a csend helyet csinál
neked

egy ölelés
és lecsendesedik bennem
ami egész nap beszélt

gőz a tányér fölött
nem az étel tart életben
hanem ez

egymás mellett
nem kérdezel sokat
mégis tudod

a kezem
észrevétlenül a tiédben
marad

esti kék
nem történik semmi
és mégis

itt vagyunk