Szoros az időm, semmi nem akar úgy alakulni, ahogyan kiszámítottam. Ami kiemelkedően jó lesz ma, az a kerékpározással töltött idő és a megtett kilométer. Elvégeztem a kért feladatokat, apám azonban, beszélgetne még, unatkozik.

            – Bocsi Tata, megyek tovább! Holnapra vennem kell egy harisnyát az ünnepségre. A korai vonattal utazok, körültekintően fel akarok készülni. Tudod, hogy ha kapkodok, semmi sem fog stimmelni. Mindjárt jön az ápolónő, vele is beszélgethetsz majd.

            Körülnézek a lakásban, köszönök és futok tovább. Nem kellene már ennyire sietnem, lehetnék kényelmesebb, de a legnagyobb igyekezettel sem megy kevesebb kapkodással. Mindenkinek megfelelni úgy, hogy magamra is legyen elég időm, ritkán jön össze.

            A városban nagy a forgalom, ott akarok vásárolni, ahol szoktam. Nem változtatok a tervemen azért, hogy a legegyszerűbb megoldás legyen. Kifulladok, mire a boltba érek. A helységben a tulajdonoson kívül egy fiatal férfi van. Tétován nézelődik a polcok között, keresgél. Talán harminc körüli lehet. Az eladóval üdvözöljük egymást, jó ismerősök vagyunk.

            – Pityu, szolgáld ki nyugodtan a fiatalembert, addig kiválasztom, milyen szín lesz a legjobb!

            Beszélgetésbe kezdenek, hallom a kicsi üzletben hallgatózás nélkül is. Képtelenség nem mosolyogni a farmeres, laza külsejű férfin. Szívmelengetően aranyos helyzet.

            – A párommal rendeltünk egy iskolás lány öltözéket. A leírásban szerepelt a fehér harisnya hozzá, de a csomagban nincs. Olyat akarok venni.

Pontosan tudja a párja méretét, és azt is, milyet szeretnének. A két férfi válogat a polcokon, tele a kezük harisnyával. A pulton szétpakolnak, nézegetnek és megvitatják a dolgot. Én is kapcsolódok, és most már hárman válogatunk. Fehér kell, és olyan, amin van még valami kis különleges, nem csupán a szín dönt. Lelkesen beleszólok, hogy milyen a sima harisnya, amihez kell harisnyatartó, az is kapható itt. Vagy talán a combfix, aminek izgalmas a szilikon csipkéje a combon, de épp a miatt nem lehet belecsíptetni a tartóba? Az egyik sima fehér, a másikon van kevés csipkés minta, és keresgélünk neccet, a fiatal férfi arra kíváncsi. Neccben nincs csak testszínű és fekete. Az neki nem tetszik. Próbálom rábeszélni, nagyon szépek a szilikon csipkék, amik a combon fenn tartják. Nem hagyja magát eltéríteni, ők otthon már megbeszélték a párjával. Kiélvezzük a válogatás örömét, előszedünk mindenféle darabot miközben arról csevegünk, melyik miért szexi.

            Az ifjú férj arca kipirosodott, szinte megható az elszántsága, jó érzés látni és hallani az igyekezetét. Bensőséges, kedves percek részesei vagyunk itt mi hárman. Végül dönt, fizet és távozik az áruval. A magam snassz harisnyájával nem időzök sokat. Ismerős vagyok a boltban, megtalálom a megfelelő minőséget és színt, befejezem a vásárlást, elköszönök.

            Hosszú az út hazáig, de jól esik a tekerés. A szél az arcomba fúj, lehűti az előbbi izgalmat rólam. Végig a fehér csipkeharisnyán gondolkozom. A mai érzelemmentes, állandóan zsörtölődő világban, része voltam egy kis üdítő szerelemnek. Ez a pár nem az anyagiakon, a felemelkedésen és a harcon töri magát, hanem megpróbál megőrizni intim és bensőséges érzelmeket a további életükre. Tesznek azért, hogy ne múljon gyorsan el az, ami összetarthat két embert. Irigylem az igyekezetüket.