egy arc a reggeli tükörben
kicsit gyűrött hajnali tekintet
kerek arc, ami csupa karc
mennyi ősi, megvívott harc
elveszített szélmalomharc
sokévnyi győzelem a szemekben
keretezi a szögegyenes haj
semmi ősz, de festett szőke
(nem volt fekete, most lehetne)
kerete a fáradtkék szemeknek
még nem éber, alszik, legbelül
lassan a napfényre felderül
hát nem egy csini partyarc
ez legyen a legnagyobb baj
a száj széles mosolyra derül
az összes ránc a helyére kerül
ettől felismeri önmagát
és szépre fésüli a haját arc

a reggeli tükörben
alig győzelem a szemekben
csupa karc, sok megvívott csata
elveszített küzdelmek
sokévnyi
győzelem
keretezi szögegyenes haj
szeretett volna feketét, most lehetne
gyászos rámája a fáradtkék szemeknek
szürke minden. ahogy felébred
félig még alszik, vagy cseppet sem
 hajnali sugár életet lehel belé
nézi magát, hát nem egy party arc
szélesen mosolyog, ránca a holdsugár
majd kisimítja a felkelő Nap
önmagára ismer
kócos szemére és karcos bőrére
vidáman fésüli szikrázó lenhaját
kávéval kezében elindul