A gyengélkedésben is meg kell találni a jót, hisz az visz a gyógyulás felé. Ha már ágynyugalom, akkor kihasználom a tétlenséget, olvasok, filmet nézek. Ezek is hasznosak, ráadásul, gyakran az a bajom, nincs rá elég időm. Vakon keresgélek a filmek között, fogalmam sincs, mit is szeretnék ma.
Természetesen, a film is keres engem, létrejön a nagy találkozás. Egy hajszál választott el attól, hogy a kedvenceim közül nézzek meg egyet, ezredszer. Az is nagyon jó móka lenne! Biztos a jó hangulat és a katarzis. Kicsit katasztrófa, megspékelve vallásos szösszenetekkel. Maga a film nem lehet egy filmtörténeti ikon, de a szereplők és az események sora, most nekem sokat mondanak. Kicsi jelek a hétköznapjaimban.
Akkor, szépen sorban. Hátrahagytam dolgokat, melyek már nem építették a jelenem. El kell fogadnom azt a tényt, hogy bizony a másik oldalon e miatt nem áldják a nevemet. Nem vagyok háládatlan, kegyetlen sem, de hiányzik belőlem szinte teljesen a mártír. Nem áldozom fel magam a semmiért, kizárólag, hogy mást szolgáljak. Nem is veszem rossz néven, ha a hátrahagyott érzések, tárgyak és emberek nem örülnek a döntésemnek. Csak én tudom, milyen sokáig voltam mások tápláléka, nem leszek soha többé.
A fanatizmus, a rugalmatlanság, az alkalmazkodás képességének hiánya milyen megbocsáthatatlan vétek az életben. Nehezen tűröm, amikor valami vak hitet rám akarnak erőltetni. Nem fogadom el. Viszont, én magam sem akarok meggyőzni senkit a magam igazáról. Nagyon jól megvagyok a sokszínűséggel, nem zavar, nem veszem személyes sértésnek a másképp-gondolkodást.
Ki fogtok nevetni! Hiszek a „happy end”-ben, a szerencsés kimenetelben, a boldog befejezésben. Ez talán ott lakik bennem, hogy az lesz, amit várok. Ha a jót várom, az következik be. Derűs és optimista természetem nagy segítség a mindennapokban.
Az utolsó a mai itthoni mozizásban, egy nagy rácsodálkozás. Nagyon különc természetem ellenére sosem csúfoltak. Nem voltam kirekesztett az erősen magamnak való egyéniségemmel sem. Hálás vagyok a gyermekkorom és fiatalságom kapcsolatainak, barátainak ezért! Kivételesen jó emberek élnek és éltek körülöttem! Sosem bántottak, elfogadtak és szerették a bolondos világomat!
Szívemre ölellek Benneteket, mind a múlt és a jelen ismerőseit, barátait! Én is nagyon szeretlek Benneteket!