
Valami nagyon félresikerült a macskatartás körül.
Amikor Frici hozzám került, úgy gondoltam, gazdája leszek egy kedves, doromboló kiscicának. Etetem, gondozom, szeretgetem, ő pedig hálából időnként az ölembe telepszik, és kellemes dorombolással biztosít arról, hogy jól választottam.
Aztán kiderült, hogy félreértettem a munkaköri leírást.
Frici ugyanis nem gazdát keresett, hanem személyzetet. Lehetőleg bentlakással, teljes ellátással, huszonnégy órás rendelkezésre állással.
Én lettem a szolgalélek, ő pedig a gazdatest.
A gazdatest nappal alszik. Lehetőleg ott, ahol éppen dolgom lenne. Éjszaka viszont felébred benne az ősi vadászösztön, és kezdetét veszi a lakás átrendezése.
Napok óta zajlik a belsőépítészeti munka. Tárgyak vándorolnak, kisebb berendezések zuhannak, és minden reggel újabb meglepetések várnak. A szolgalélek összeszedi, visszarakja, letörli, felsöpri. A gazdatest elégedetten szemléli az eredményt, majd újrakezdi.
Ma éjjel azonban szintet léptünk.
Arra ébredtem, hogy rám zuhan egy cserepes virág az ágyam fölötti lengőpolcról.
Nem holmi száraz, könnyű virágfölddel töltött cserép! Tegnap locsoltam meg. A növény tehát teljes harci felszerelésben érkezett.
A cserép szabályosan pofára esett. Én meg majdnem hanyatt. Pedig már feküdtem.
Az ágyam csupa sár lett. A takaró, a lepedő, minden. Éjnek évadján ott álltam a romok fölött, és azon gondolkodtam, vajon a lakásbiztosítás fedezi-e a macska által elkövetett virágmerényletet.
Frici természetesen nem tett vallomást.
Én meg értetlenkedem, hogy hol rontottam el a nevelést? Aztán, ránézek erre a bajszos kis zsarnokra, és máris tudom a választ.
Ott, amikor először azt mondtam neki:
– Jaj, te kis drágám!
Mert abban a pillanatban aláírtam egy életre szóló munkaszerződést. Apró betűs rész nélkül, felmondási lehetőség nélkül.
Frici természetesen nem tett vallomást.
Ártatlan pofival bámult rám, láthatóan nem értette, miért kell az éjszaka közepén villanyt kapcsolni. Ráadásul ilyen jelentéktelen ügy miatt.
A gazdatest nem magyarázkodik. Nem kér bocsánatot. Nem vesz részt a helyreállításban. Legfeljebb rosszallóan szemléli a személyzet indokolatlan éjszakai sürgölődését.
Én pedig takarítottam. Ágyneműt cseréltem, virágot mentettem, sarat lapátoltam.
Közben eszembe jutott, hogy amikor Frici hozzám került, azt mondták, a macskatartás csodálatos dolog. Nyugtat, oldja a stresszt, javítja az életminőséget.
Igazuk volt.
Frici életminősége szemmel láthatóan kiváló.
Az enyémről egyelőre nem készült felmérés.