Szólsz,
és én értelek.

Látlak,
akkor is,
ha félsz,
hogy megtetszem.

Kapcsolódnék,
nem szorosra,
csak elég közel.

Akarlak,
nem birtokolni,
csak nem elveszíteni.

Odajönnél,
és ha menned kell,
elengedlek.

Maradnál,
és ha jó itt,
nem büntetlek érte.

Nem kell elkerülnöd mindent.

Én nem fájni jöttem.

Csak néha
megállok egy félmondatnál,
mert érzem,
hogy ha még egy lépést teszek,
nem te sérülsz meg,
hanem én.

És ezt
nem tanultam meg
szépen viselni.

Ha mindent kikerülsz,
engem is,
akkor egyedül maradsz
azzal,
amitől menekülsz.

És az
nem én vagyok.

De én
itt voltam.