Sok egyéb mellett, Nőnap volt tegnap. Nem ez a világon a legfontosabb, de számít minden kislánynak, nőnek és asszonynak. Megvannak a saját elképzeléseim és ítéleteim erről a napról, aztán néha meglep az élet és módosítanom kell. A prekoncepció legtöbbször téves. Tegnap meglepett a találékony és szívbéli köszöntések sokasága.

            Nem mindig esik jól, ha nagy csinnadrattával ünnepelnek. Elszálltak azok az idők, amikor elsőbbsége volt ennek a ténynek. Számít, természetesen, de lényeges, hogy laza és egyszerű legyen, ne érezzem a magam gyengeségét a helyzetben.

            Sikerült a varázslat! Hajnalban a távolabbi férfirokonok elküldték az üzeneteket. Semmi ömlengés, csak egy rövid mondat. Pont elég, hogy eszükbe jutottam. Aztán a közelebbi rokonok és ismerősök telefonjai és üzenetei. Egy mondat és én köszöntem szépen. Fizikoterápia, egy kis csoki, jelképesen és lovagiasan. Üzletben a kijáratnál egy szál virág. Személyes ismeretség nélkül, mégis köszöntöttek. A buszon a sofőr, mint egy utas-tájékoztatás, köszöntötte a lányokat, asszonyokat, hölgyeket. Minden nő szíve átmelegedett és jobb kedvvel folytatta a napját. Este itthon átfutottam még az üzeneteimet, és megköszöntem a kis csoportokban kapott kedvességeket. Sőt, egy távoli ismerős, egy-egy puszi ikonnal ajándékozta meg a nőket. Szavak nélkül, kicsi gesztussal.

            Az élet legszebbjei nem a nagy tűzijátékok. Azokból ritkán és kevés jut. Sokkal jelentősebbek az apróságok, kedves gesztusok! Igen, meglepett, hogy milyen sokan látnak nőnek, köszöntenek ebben a minőségemben. Kellemes csalódás látni azt is, hogy sokan megragadják az alkalmakat, hogy boldoggá tegyék mások napját. Egy szóval, kicsi virággal, apró csokival. Ezek az igazán nagy dolgok! Mentesek érdektől, kötelességtől, csak úgy egyszerűen szívből jönnek.

            Köszönöm szépen!

boldogság jónak lenni egy rossz világban
hatalmas és megrendítő élni örök valóságban
hinni, szeretni, menni meleg kabátban,
ha fúj a szél és esik rám a hideg, cseppnyi magányban
forró levessel várni, lelked rám talál
sosem egyedül szolgálni, pihenni fűtött szobában
békét, szépséget adni, adni, adni, csak adni
nem muszáj viszont kapni, mindig fog nékem még maradni
rossz világban jónak, ringatózó csónak
viharos tengeren, sötét folyón, hiszek a szép szóban
minden nap, amikor szívek hozzám szólnak
ölelő meleg esték altatnak, megszabadítanak
ragyogó reggelen kelek és ringatnak
jónak lenni, hinni bennetek, sorsomban és magamban
hinni a világban, nem rosszban, a jóban
megértő emberi szóban, végtelen békés kozmoszban