Kevés ehhez hasonló időszak van az évben. Csodákkal és kevésbé szerencsés helyzetekkel teli időszak. Most talán jobban észrevettem dolgokat, fogékonyabb lettem mások reakcióira. Ahogyan a helyemre kerültem, megtaláltam magam, az értelmem, az utam, jobban érzem mások lényegét is.
Sokan nem gondolnak át dolgokat, nem vesznek komolyan nagyobb törvényeket az életben. Elfeledkeznek arról az apróságról, hogy az út, amelyen haladnak, az oda vezet. Oda vezet, ahhoz a célhoz, és nem fog idővel megkönyörülni rajtuk. Ha nem vetették el a magot, akkor az, nem fog szárba szökni. Amit soha nem tettek meg, mert a kényelmesebb a könnyebb, akkor az, nem hull az ölükbe később sem.
Nagyon sokan szeretteik körében, boldog várakozásban töltötték az elmúlt heteket. Ide vezetett az út, amelyen haladtak. Tettek ezért, amikor ideje volt. Nem használom az áldozatokat kifejezést, mert azt nem szeretem. De valahol, az évek során, választottak. Valami könnyűt nem választottak, egy nehezebb helyett, aminek a gyümölcse csak később érik be. Pontosabban, inkább marad az életükben. Szerető család, barátok, környezet, bármi, amiben jól érzik magukat, helyük van. Mások pedig a sok könnyű lehetőség között elveszítettek valamit.
Vannak most, akik nem túl vidáman vannak. Keserűen filozofálnak háládatlanokról, rosszakról, az élet ridegségéről. Egyedül vannak, vagy nem a kedvük szerint, vagy nem érzik a szeretet melegét. Úgy érzik, hogy ők annyit adtak, és most mégsem kapnak vissza. Vajon, valóban őszintén gondolják, hogy nem ők tehetnek a helyzetükről? Sokan hiszik az igazukat. Ezer okot fel tudnak sorolni, hogy ők mennyi mindent megtettek, de az élet sajnos kegyetlen. Sajnálom ezt nagyon. Ez a hit rosszabb és kártékonyabb még a rideg és szeretetlen ünnepnél is.
A szeretet melegét semmi sem pótolja! Lehet felhalmozni vagyonokat. Lehet megvenni sok drága dolgot. Kicsíphetem magam csinibe. Lehet hazudni és bujkálni a valóságunk elől, mert az a könnyebb. Szeretetet viszont nem lehet venni! Azt el kell ültetni jó mélyen a szívünkben, hogy kikeljen és szárba szökjön. Utána pedig jó magasra megnőjön, hogy alatta megtaláljuk a meleget. Őszintén és nyíltan, megmutatva a lelkünk az univerzumnak.