Ne aludj el nélkülem

Ne aludj el nélkülem, szerelmem,
mert éjre hajló gondolatod
legyek én, ki lágyan őriz
minden sóhajt, mely felém sóhajtott.

Éreznem kell, hogy létezel,
s hogy nappal, éjen én vagyok
szívedben az a tiszta fény,
mely eloszlat borút, bánatot.

Ne ébredj fel nélkülem, kérlek,
engem hívjon első leheleted;
szívem sem lelne ritmust többé,
ha nem felelne rá a te szíved.

Te táplálod napom derűjét,
fényed nélkül elhervadok;
mert nélküled — ó, kedvesem —
csak árnyékként bolyonganék.