Szeretem feszegetni a határaim, kipróbálni új dolgokat. Természetesen, vannak a környezetemben fiatalabbak, akik jobban értenek az ilyesmihez, de szeretném magam megoldani. Nem akarom bevallani, ha már nehéz az nekem. Megyek tehát, a magam feje után!

Rendelkezem a bloghoz, az íráshoz, megfelelő technikai háttérrel. Preferálom a munkához az asztali gépet, azon a legkényelmesebb a munka. Minden van rajta és hozzá, ami nekem kell. Néha veszem elő a laptopot, zoom kapcsolathoz inkább azt használom. Szeretem azt gondolni magamról, jó a digitális kompetenciám. Lehet, kicsit túlzás, de egy kis önbizalom nem árt!
Ma valahogyan ki kellett találnom, három kicsi lány és három óra zoom hogyan hangolható össze. Kitaláltam, kell nekem most azonnal egy headset! Eddig nem akartam, kényelmetlennek gondoltam. A szemüveg és még a fülembe is valami nyavalya? Hirtelen elhatározással leszaladtam a térre, van itt egy kis bolt. Nagyon fiatal eladót, szakembert találtam ott. Elmondtam, mit szeretnék. Türelmesen és kitartóan szedegette elő az eszközöket. A laikusnál is laikusabb kérdéseimre is válaszolt, majd segített kiválasztani a nekem legjobban kezelhetőt. Nem divat manapság pedig az udvarias kiszolgálás!
Száguldottam haza, hogy ki is próbáljam gyorsan. Billegtem egy kicsit a tükör előtt, hogy vajon nem vagyok nevetséges a fülemben ezzel a dologgal? Csinosnak találtatott!
Jöhet tehát, az összehangolás. Valahogy nem akart az történni, amit én akartam. Nem jöttem rá, mikor és mit kattintok rosszul. Nincs más, futás vissza az üzletbe. Zsebemben a kütyü, hónom alatt a laptop. A srác pedig végtelen türelemmel összehangolta az eszközeim. Köszönte szépen, hogy segíthetett és kellemes délutánt kívánt.

Vannak még csodák! Néha, amikor éppen tele vagyok bosszúsággal, mert nem segít az, akitől várnám, akkor az utamba kerül a megmentő. Nem szabad komolyan venni az élet akadályait! Lehet, csak figyelmeztetni akar valamire. Például, hogy olyanban bízok, aki érdemtelen, és a kezembe adja a lehetőséget, hogy megoldjam egyedül!