bezárta ablakom a fényt
kinn maradt a vaksötét éj
melegbe bújok, rejtezek
puha párnámon pihenek
hajamba bújnak álmaim
rezgő-remegő vágyaim
girbe-gurba gondolatok
kergetik a mai napot
hálát vesznek fel magukra
attól meglelik nyugtukat
szemem már lassan elalszik
szerető szívem megnyugszik
eltesszük magunk’ holnapra
mikor új napra virradna