Az igazi Aperol Spritz, amit mindketten kedvelünk, az arányokon, a sok jégen és a finom narancs szeleteken múlik. A jó sok jégre három résznyi Proseccot kell önteni, arra kettő rész Aperolt, majd egy résznyi szódával felkeverjük. Édes narancs szeletek, kissé vastagon szelve, néhány lime karika és egy csinos mentalevél a tetejére. Ez az ital lehűt, megnyugtat, ízével elvarázsol és táplálja a barátságot.
Vannak nyári napok, amikor nincs más megoldás a fáradtságra, csak ez az ital! Ülünk a ventilátor alatt, mosolygunk, csevegünk és szürcsölgetjük az italunk. Megosztjuk a szépet és a csúnyát, hogy elveszítse az erejét, közben az alkohol a katalizátor hozzá.
A végtelenül hülye történet az ellopott biciklimmel, az eltévesztett időpontok, a dagadt bokánk, meg minden szarság, ami előfordulhat egy kánikulai napon. Vennék ruhát, olyat pontosan, mint neked van, mert csinos, akciós, és mert megérdemlem. De nincs már a méretemben. Aztán keresek másikat és izzadtan cibálom magamra a próbafülkében, de nem kell. Nem olyan. Közben jár a szánk és beszélünk mindenről, aminek aktualitása van. Család, barátok, szomszédok, események.
Mert mi már nem akarunk semmit, a semminél is semmibbet, változni főleg nem, megváltoztatni sem. Ki az a bolond, aki a mi korunkban akar újjászületni? Senki. Vagy mindenki? Eszünk. Kell, nem? Persze, csak nem ennyit. Édességet pláne, nem. De kell a boldogsághormon, az pedig ma már inkább a szájunkon át érkezik. Nem érdekel. Kézzel szedjük ki a pohárból a gyümölcsöt, úgy esszük meg. Nem állunk fel, hogy kanalat hozzunk a konyhából. Nem számít.
Mások mit szólnak. Hát, ezen aztán minek izgatod magad? Az ő bajuk. A másoké. Azok a gondolatok nekünk semmit sem jelentenek. Főjön a fejük ebben a melegben, ha nincs jobb dolguk. Inkább csinálhatnának ők is maguknak egy Aperol Spritzet!
Milyen gyakran mosunk hajat ebben a kánikulában? Erről rengeteg mondanivalónk van! Ez, hatalmas téma! Életbevágó! Száraz lesz, de ha nem, akkor meg izzadtan ragadós, lelapul, vagy befésülhető, aztán a shampoo, vagy a balzsam, és a szárítás! Óriási dilemma szárítani, vagy hagyni csak úgy magától. Gondolom, ti is ezen sokkoljátok magatokat!
Az új kerékpár vásárlásáról aztán annyit beszélünk, hogy egymás szavába vágunk. Milyen kedves volt a pasi az üzletben! Ugye? Isteni dumája volt. Amíg rakta össze a járművem, történetekkel szórakoztatott. Van, aki bemegy az üzletbe, vesz egy bringát a hétvégi túrához, majd hétfőn visszaviszi, visszakéri az árát, mert eláll a vásárlási szándékától. Lehet ilyet? Persze! Két hét, vagy három nap, a terméktől függően, és vissza kell venni. Anyám, ettől leesett az állam! Mit ki nem tudnak találni egyesek? A pasi felbátorodik, tud ő ennél jobbat is! Elmeséli a három milliós televízió esetét, amit a foci vb miatt vittek haza az ismerősei. Vendégeket hívtak, közösen szurkoltak, jó buli volt. A haverok elájultak a spéci tévé láttán, a lelátón érezték magukat. Aztán persze, visszavitték a Média Marktba, nem kell, túl nagy, különben is, már megtette a magáét, a bandát a sárga irigység öli, hogy nekik milyen jól megy.
Ez az a pont, amikor új italt keverünk. Még több jéggel, hogy jobban hűtse a jó dumálástól feldobott agyunkat. Szerencsére, most nem felejtettem el, és van itthon elég jég!