A csönd vagyok neked, nem a zaj,
ami folyton csak zavar
tudod, az a frekvencia,
ami neked nem béke és szimfónia.
A csönded vagyok, a néma szó,
egy békés szívben lakó,
ha így kedved van rám,
örökre itt is maradó.
Csönd vagyok, néma göröngy,
a lábadnál ide-oda görög,
jelen vagyok a némaságban,
az örök hallgatásban.
Tüzem szunnyad a hamu alatt,
kezed, ha rajtam kutat,
lelheti a parazsamat,
szíthat nagy lángokat,
Akkor a csöndben ketten,
lehetünk a nagy tűzben,
eléghetünk lángtengerben,
elveszünk a csöndtengerben.